Virágok a nép lelkéből

Számos olyan kifejezés van a magyar nyelvben, amely ételekhez kapcsolható – ugyanakkor egy nem magyar anyanyelvűnek nem könnyű ezeket a kifejezéseket megérteni. Lefordítani értelmetlenség.

Mert ez az egyedüli nyelv, amelyben:

Te is lehetsz sótlan, de be is lehetsz sózva, borsózhat a hátad, de a falra is hányhatsz, lehet paprikás a hangulatod, de lehetsz zabos.
Beszélhetsz zöldségeket egy gyümölcsöző kapcsolatban, megolajozhatsz bármilyen problémát,
lezsírozhatod a szerződést, de le is vajazhatod.
Tudod, ki a cukros bácsi, akinek a fejétől bűzlik a hal.
Lekenyerezheted a gyereked, sőt, kenyérre kenheted.
Hájjal kenegethetsz, rizsázhatsz a kollégádnak, ha mákod van, mindenki irigykedik rád .
De zsír király vagy, ha még malacod is van.
Csak vedd le a tökfödőt, ha velem beszélgetsz, akkor a paradicsomban érezheted magad.
Tarthatnak téged tejfeles szájúnak, tudod, mi az a babos kendő,
kolbászolhatsz a városban, vigyázol, nehogy elperecelj, ügyelj arra, nehogy belecsokizz a nadrágodba!
Belecsapsz a lecsóba, tejelsz, mint egy katonatiszt, annak a büdös gyökérnek tökölsz reggelente.
Veled csak úgy nem kukoricázhat senki, mert úgyis kisajtolod belőle az igazságot , mert te nem vagy piskóta!
... és nem vagy tejbetök!
Ne legyél puding!
Tökkelütött még lehetsz .
A gyerekednek helyes kis hurkái vannak, az asszonynak meg sonkái.
Menekülj, ha bukta van !
Te, kis öcsisajt, vagy hívjalak Paprika Jancsinak?
Lehet retkes a lábad, lyukas lehet a zoknid, mert kilátszik a krumplid.
Tudod, nem minden papsajt, az sem jó, ha citromba harapsz, de fűbe harapni sem sietős, és ha gondolod, adhatok egy barackot a fejed búbjára, csak vedd le a tökfödőt!
Mert mi már csak tudjuk, mikor ettük meg a kenyerünk javát.
Nos, ne tökölj sokat, oszd meg ezt a bejegyzést, és ha tudsz még más kifejezéseket, egészítsd is ki!

Régi emeilen kaptam.

De azt meg kell mondjam: kemény dió lesz folytatni a sort!

Találós kérdések

1.   Ki látja a saját szemét?
2.   Szemeddel látod, ráismersz, de ő téged nem ismer! Mi az?
3.   Hogy hívják a macskát magyarul?
4.   Nekem is van neked is van, az asztalnak is van. Mi az?
5.   Rétes, de nem édes, béles, de nem mézes. Mi az?
6.   Ha feldobják, zöld, ha leesik piros. Mi az?
7.   Sok kicsi fekete vékony boton terem. Mi az?
8.   Folt hátán folt, tű benne sosem volt. Mi az?
9.   Mi nem lehet el haj nélkül?
10. Se ajtaja, se ablaka, mégis négyen laknak benne. Mi az?
11. Se keze, se lába, mégis felmegy a padlásra. Mi az?
12. Kinn is van, benn is van, mégis jó helyütt van. Mi az?
13. Ha fölveszed, sír, ha leteszed, sír. Mi az?
14. Télen- nyáron fűtik, senki sem melegszik mellette. Mi az?
15. Úton megyen, Úton halad,
Hol lassan megy, hol meg szalad.
Füle négy, szeme négy, Körme pedig huszonnégy. Mi az?
16. Kinek van hat lába, s mégis csak négyen jár?
17. Micsoda vízben nincsen homok?
18. Mi megy be feje tetején a templomba?
19. Hogyan hívják nálatok a talicskát?
20.Ötven szeme is van, mégse lát. Mi az?
21.Egy jól elkészített kocsiba hány szeg kell?
22.Négy lába van, nem az övé, s embert hurcol mindenfelé. Mi az?
23.Mit csinál az ács, mikor farag?
24.Éjjel-nappal fürdik, s mégis fekete. Mi az?
25.Tiszta fényes születésem, licskes-locskos temetése! Mi az?
26.Hogyan esik a hó?
27.Miért hullik a hó?
28.Mikor lehet a vizet rostában hordani?
29.Mikor jó a kicsiny alma?
30.Ha a szobában tizenkét gyertyát meggyújtottak, azután négyet eloltottak, hány gyertya maradt?
31.Egy botnak hány vége van? Hát harmadfél botnak?
32.Hány kenyér sül egy esztendeig?
33.Hogy hajtaná egy ludat száz felé?
34.Ki tud minden nyelven beszélni?
35.Tavasszal gyönyőrt lelsz bennem. Nyáron hűsítlek. Ősszel rólam táplálkozol. Télen melegítlek. Mi az?
36.Micsoda ló lát hátul is olyan jól, mint elől?
37.Mi után érik a búza?
38.Láttál-e már kenderből tornyot?
39.Mikor van a molnár fejetlen a malomban?
40.Sír-rí a jércike.
Miért sír a jércike?
Mert nincs vér az oldalában,
Nincsen víz a vályújában.
41.Nincsen esze, nem tud beszélni, mégis igazságot mond.
42.Földön felül fa; fán felül víz; Vízen felül vas; vason felül kő; Kövön felül emberkéz.

Találós kérdések megfejtése

1.   Aki a tükörbe néz.
2.   A fénykép.
3.   „Cicic”
4.   Az árnyék.
5.   A vöröshagyma.
6.   A görögdinnye.
7.   A mák.
8.   A káposzta.
9.   A kukorica.
10.   A dió.
11.   A füst.
12.   Az ajtó.
13.   A lánc.
14.   A pipa.
15.   A huszár.
16.   Aki lovagol.
17.   A könyvben.
18.   A patkószeg a csizma sarkon.
19.   Nálunk nem hívják, hanem tolják.
20.   A lánc.
21.   Egy se.
22.   A nyereg.
23.   Forgácsot.
24.   A vízimalom kereke.
25.   A hó.
26.   Fehéren.
27.   Mert létrán nem jöhet.
28.   Amikor hóvá fagy.
29.   Ha nagyobb nincs.
30.   Négy.
31.   Hat vége.
32.   Egy se (egy-két óráig sül)
33.   Ha egy ludat a százas falka felé hajtok.
34.   A visszhang.
35.   A gyümölcsfa.
36.   A vak ló.
37.   A virágja után.
38.   Láttam, amikor kenderben álltam.
39.   Amikor kinéz a malomból.
40.   A hegedű.
41.   A mérleg.
42.   A köszörűkő.
1.   Aki a tükörbe néz.
2.   A fénykép.
3.   „Cicic”
4.   Az árnyék.
5.   A vöröshagyma.
6.   A görögdinnye.
7.   A mák.
8.   A káposzta.
9.   A kukorica.
10.   A dió.
11.   A füst.
12.   Az ajtó.
13.   A lánc.
14.   A pipa.
15.   A huszár.
16.   Aki lovagol.
17.   A könyvben.
18.   A patkószeg a csizma sarkon.
19.   Nálunk nem hívják, hanem tolják.
20.   A lánc.
21.   Egy se.
22.   A nyereg.
23.   Forgácsot.
24.   A vízimalom kereke.
25.   A hó.
26.   Fehéren.
27.   Mert létrán nem jöhet.
28.   Amikor hóvá fagy.
29.   Ha nagyobb nincs.
30.   Négy.
31.   Hat vége.
32.   Egy se (egy-két óráig sül)
33.   Ha egy ludat a százas falka felé hajtok.
34.   A visszhang.
35.   A gyümölcsfa.
36.   A vak ló.
37.   A virágja után.
38.   Láttam, amikor kenderben álltam.
39.   Amikor kinéz a malomból.
40.   A hegedű.
41.   A mérleg.
42.   A köszörűkő.

Népviselet

A falusi és tanyai nép más ruhában jár, mint a városi.
Vasárnapon, nagy ünnepeken öröm nézni a templom előtt hullámzó népet. A lányok és asszonyok tarka-barka ruhája szinte zsibog a napfényben.
Felsóhajt ilyenkor a városi ember: Hej, nincs is szebb a világon, mint a mi népünk viselete.
A lányok és asszonyok ruhái a pruszlik és a szoknya. A pruszlik a testet egyenesen tartja. A sok szoknya télen jól véd a hideg ellen. A szoknyák fölé cifra kötényt kötnek. Ezt a lányok és asszonyok maguk hímezik. Lábukon télen cipő vagy piros csizma van. Nyáron a nehéz csizmák helyett piros papucsot hordanak. A lányok hajadonfővel járnak. Varkocsba font hajuk végét színes pántlikával díszítik. Az asszonyok feje kendővel van bekötve. Nyáron gyönyörűség nézni a sokféle színes kendőt.
A fiúk és férfiak viselete egyszerűbb.
Télen ragyogós szárú csizma, testhezálló, meleg ruha az öltözékük. Szebb ennél a nyári viselet. Ruha helyett hófehér, szellős gatyában és ingben járnak. Az ing felett piros, kék vagy fekete mellénykét hordanak. Fejüket pörgeszélű kalap fedi. A kalap mellett muskátli virág piroslik. A legények kalapján árvalányhajat lenget a szél.

Népszokások

Pünkösd. Neve arra utal, hogy húsvét után ötven nappal következik. A nyárkezdet ünnepén a külöféle versenyek, sportjátékok győztesét rövid ideig uralkodó „pünkösdi király”-nak választják.

A kislányok ezen a napon tartják a pünkösdikirálynő-járást, a pünkösdölést. A legkisebb leányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal díszítve királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullajtva házról-házra járnak köszönteni.

Pünkösd első napjának reggelén pár apró fiúgyerek összeáll, s a legényes és leányos házaknál a következő verset énekli:

Mi van ma, Mi van ma?
Piros pünkösd napja.
Holnap lesz, holnap lesz,
A második napja.

Jó legény jól megfogd
A lovad kantárját,
Hogy le ne tépázza
A pünkösdi rózsát.

Jó legény, jó leány.
Vígan ünnepelhetsz.
Templom után estig
Örömre repülhetsz.

Jó leány, jól megfogd
Az öröm kantárját.
Hogy pünkösdi táncban
Bú ne szegje szárnyát.

Népmesék

Az okos leány

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy molnárnak egy takarékos és okos leánya, aki olyan okos volt, hogy hetedhét ország ellen járt a híre. Meghallja ezt a király. Oda izenneki, hogy van neki a padláson száz esztendős kendere, fonja meg azt aranycérnának.A leány erre vissza izen, hogy van nekik egy száz esztendős sövényük, csináltasson abból a király aranyorsót, akkor szívesen megfonja az aranyfonalat; de csak nem kívánhatja a király azt, hogy haszontalan faorsón fonja meg.Tetszett a felelet a királynak. Megint azt izeni, hogy van neki egy lyukas korsólya a padláson, foldja meg azt, ha tudja.Megint vissza izen a leány, hogy fordítassa ki hát a király a korsót, mert csak nem látta senki, hogy színéről foldoztak volna meg valamit.Ezt a felelet még jobban megtetszett a királynak. Most meg azt izeni, hogy menjen el a leány őhozzá, de úgy, hogy mégse menjen; köszönjön is, mikor elébe ér, de mégse köszönjön; vigyen neki ajándékot, meg ne is.Erre a leány elkéri az apjától a szamarat, felül rá, azután úgy megyen a királyhoz. Otthon egy galambot megfogott, szitával leterítette és elvitte magával. Mikor aztán a király elébe ér, egy szót sem szól, hanem meghajtja magát, aztán a galambot a szita alól elröpíti. Így aztán ment is, meg nem is; köszönt is, nem is; vitt is ajándékot, nem is.A király úgy megszerette az okos leányt, hogy mindjárt elvette feleségül.

A bolondos legény

Volt egyszer egy szegény ember. Holta után három fiára egy bikát hagyott. De a fiúk nem tudták elhatározni, hogy melyiküké legyen az az egy bika. Úgy egyeztek meg hát, hogy építsenek hárman egy-egy pajtát, s amelyikbe belefut a bika , legyen azé. No építenek is.
A két nagyobb olyan cifrát, hogy még a pap is ellakhatott volna benne. A harmadik –egy kicsit bolondos is volt- hitvány nyírfa seprűből font egyet. Eleresztik a bikát és egyenesen a vesszőpajtába fut.
A két nagyobb legény eleget bosszankodott, de ők akarták így, oda kellett engedni a bikát a bolondosnak. Az meg egyszeribe kötelet vet a bika fejére, s annál fogva vezette a vásárra. Amint megy az országúton, nagy szél kerekedik, s egy nagy horgas fűzfa elkezd nyikorogni, mint a csiki szekér.
-Hm! – gondolja magában a bolondos legény – ez bizonyosan meg akarja venni a bikát.
- Mit adsz érte, hé? – kiáltotta a fa felé, de a fűzfa csak nyikorgott, nyikorgott.
- Ehe! – gondolja a legény – ennek, látom, úgy kell, ha mind a két szarvát kiütöm.
Kapja magát, s a bikának mind a két szarvát leüti egy szempillantásra.
Hanem a fűzfa csak nyikorgott.
- Hát nincs most pénzed? Nem baj, csak szerencse!
Majd elkiáltja újra:
- Jövök a jövő héten! –Azzal megköti a fűzfához a bikát, ő meg elindul hazafelé.
Kérdik otthon a bátyjái:
- Hát bolond eladtad a bikát?
- Meghiszem – felelte a bolondos legény.
- Kinek adtad el te bolond? Tudom, hogy istenesen megcsaltak. – kötekedik a legnagyobb testvér.
- De hiszen jó helyen van az, hékám! Eladtam egy horgos fűzfának negyven forintért.
- Hát a pénz hol van?
Megadja a jövő héten, ha arra járok!
Kacagni kezd a két legény.
- No, te világ bolondja! Azt ugyan jól eladtad; majd megkapod az árát bornyúnyűző nagypénteken.
A bolondos legény nem hederített a bátyjaira. Elmegy más héten a fűzfához, s kéri aa pénzt, de az még azt sem mondja, hogy: Mihálybá!
- Úgy-e! – mondja a legény – hát ez a becsület!
Kapja a fejszét, üt egy istenest a fűzfára, mire az kidül a földből. Nézi a helyét, hát egy éktelen nagy üst pénz van alatta. Azt mondja a fűzfának a legény:
- No, hallod-é, ebből elviszem a tartozásodat, a többit pedig elviszem kamatra.
Azzal úgy, amint volt, kiemelte az üstöt, belehúzta fejsze nyelébe, fellódította a hátára, s hazáig meg se állott. Megérkezik, meglátja a másik két legény a tenger pénzt, összesúgnak-búgnak, hogy a pénz jobb volna nekik, mint annak a bolondnak.
- Öljük meg éjjel. – susogja az egyik.
- Aztán vessük vízbe. – sutintja a másik.
Hanem a bolondos legénynek jó füle volt, meghallotta, hogy miben járnak a bátyjái. Elszökött hazulról az éjjel, egyenesen a királyhoz ment panaszra. Ennek a királynak meg olyan lánya volt, hogy azt soha emberi lélek nem tudta megkacagtatni; úgy búnak ereszkedett. De mikor a bolondos legény elmondta panaszát, a leány olyan hegyesen elkacagta magát, hogy az egész ház tájéka zengett belé.
Azt mondja a király erre:
- No,te legény! Én megfogadtam, hogy aki a leányomat meg tudja kacagtatni, annak adom feleségül. Nem is másítom meg a szavamat. Neked adom a leányom, s fele királyságomat, a testvéreidet pedig felakasztatom.
- Felséges királyom! Ne akasztasd fel, szegényeket, majd jók lesznek az udvarban béreseknek.
- Jól van. – mondja a király – teljék kedved.
Csaptak aztán olyan vendégséget, de olyant, hogy hét nap, s hét éjen át még a ló is bort ivott.

Népköltészet

A magyar népnek különös hajlama és tehetsége van a költészetre. Egyszerű földműves emberek, iskolázatlan pásztorok néha oly gyönyörű meséket, verseket, dalokat alkotnak, hogy a műkőltészetben sem találnak különbeket. Ez a költői hajlam az egyik jellemző tulajdonsága a magyarnak.
Különösen érdekes látni, hogyan tud a nép kevés szóval sokat kifejezni. A közmondások, példabeszédek valóságos mintaképei a csattanós rövidséggel szerkesztett mondatoknak. Nincs sehol nép melynek annyi eredeti, s oly jellemző közmondása van, mint a magyarnak.
Igen jellemző vonás, midőn valamely gyászos esemény elbeszélésénél ellentétes fogalmakat állítanak egymással szembe, s egy-egy szó változtatásával új sorok alakulnak. Ilyen például a következő rész, mely csak töredéke egy hosszabb népkölteménynek:
Csináltatsz-e nekem valami koporsót?
Csináltatok, rózsám, márványkő koporsót.
Behúzatod-e majd valami vászonnal?
Behúzatom, rózsám, fekete fátyollal.
Kivereted-e hát valami szögekkel?
Kiveretem, rózsám, arannyal, ezüsttel,
Kivitetsz-e vajjon valami cigánnyal?
Kivitetlek rózsám, királyúrfiakkal.
Meghúzatod-e majd a hármas harangot?
Meghúzatom, rózsám, mind a tizenhatot.
Kikísérsz-e rózsám, ha csak a kapuig?
Kikísérlek, rózsám a nyugodalomig.

A katonadalok között is igen sok szép nótára akadunk. Bármíly rövidek és egyszerűek, mindig van bennök egy-egy jó gondolat. Például az újonc katona így énekli meg készülődését:
Édes anyám, édes anyám,
Készítsd el a fehér ruhám!
Most indulok olyan útra,
Kiről többet ne várj vissza.

Amottan jön egy katona,
Még azt mondják: atyámfia.
Hogyne volna atyámfia,
Mikor édes hazám fia!

Vagy például olasz földön, Milánóban (Majland) táborozó magyar katona így fejezi ki szülőföldje, Nagyabony iránt való szeretetét és hazavágyódását:
„Nagyabonyban csak két torony látszik,
De Majlandban harminckettő látszik ;
Inkább nézném az abonyi kettőt,
Mint Majlandban azt a harminckettőt”
A nép mindig teremet ugyan dalokat, ha jó alkalma van reá, de mégis legtöbb nóta és mese téli estéken terem, mikor a mezei munka szünetel, s a legények egy-egy helyre csapatostul összegyülekeznek. A néveste, a disznótor, lakodalom alkalmával a felköszöntőt igen sokszor versbe foglalják. Az efféle költemények (rigmusok) ugyan korántsem oly talpraesettek, mint például a népdalok, de azért mégis megérdemlik, hogy egyet-kettőt megismerjünk.
Lakodalom alkalmával az ételhordozó legény a káposztát ily köszöntéssel adja fel a vendégeknek:
Itt a jó káposzta, a friss disznóhússal,
Jól megeszkábálva, mint a szekér gúzzsal.
Egyenek csak ebből, uraim, gusztussal,
Legyenek mindvégig jó apetitussal.
Ez a magyarok híres eledele,
Melyet ha valaki jóízűen lenyele,
Nem lesz annak többé semmi veszedelme,
Sőt inkább távozik minden ő félelme.
Úgy örül jó gazdánk, ha vendégi esznek;
Ha jó nagy porciót ebből is kivesznek.
Ugyanezen alkalommal a főző asszonyok jutalmazására ezzel a tréfás verssel gyüjtenek pénzt a vendégek között:
Érdemes uraim! szomorú hír vagyon:
A szakácsnék keze sebes igen nagyon.
Szegény! Hogy a kását ott künn kevergette,
A tűz a jobbkezét nagyon megégette.
Ennek a számára most erszényt oldjanak,
Garast és petákot számára adjanak,
Melyen majd Budáról flastromot hozzanak,
Hogy mérges sebeit jól begyógyuljanak.
Költőink közül Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály, Lévay József, Gyulai Pál és mások is annyira becsülték a nép költészeteket, hogy maguk is hasonló költeményeket írtak, s a népdalokat utánozva adták meg költeményeiknek a magyar ízt, a magyar zamatot.

Népdalok

Szent István királyhoz
Régi vallásos ének

Ah, hol vagy magyarok
Tündöklő csillaga?
Ki voltál valaha
Országunk istápja!

Hol vagy István király?
Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben
Te előtted sírván.

Rólad emlékezvén
Csordulnak könnyei,
Búval harmatoznak
Szomorú mezei.

Lankadnak szüntelen
Vitézkő karjai,
Nem szűnnek iszonyú
Sírástól szemei.

Virágos kert vala
Híres Pannónia,
Mely kertet öntöző
Híven Szűz Mária.

Kertésze a kertnek
István király vala…
Behomályosodott
Örvendetes napja.

Előtted könyörgünk
Bús magyar fiad,
Hozzád fohászkodunk
Árva maradékid.

Tekints István király
Szomorú hazádra!
Fordítsd szemeidet
Régi országodra!

Közmondások

Az alma nem messze esik fájától.
Egy rothadt alma száz jót is elront.
Cserebogár nem jó csősze a cserjének.
Ki mint vet úgy arat.
Fűzfahegedűhöz nádvonó illendő.
Nem látja fától az erdőt.
Tisztaság: fél egészség.
Rend a lelke mindennek.
Imádkozzál és dolgozzál.
Amilyen a munka, olyan a jutalom.
Munka után édes a nyugalom.
A szegénység nem szégyen.
Nincsen rózsa tövis nélkül.
A munka nemesít.
Aki nyáron nem gyűjt, télen koplal.
Legjobb szakács az éhség.
Sok beszédnek sok az alja.
Más kárán tanul az okos.
Kevésből is sokat ért az okos.
Többet ésszel, mint erővel.
Jobb kétszer kérdezni, mint egyszer hibázni.
Embernél a munka, Istennél az áldás.
Addig hajlítsd a fát, míg vessző.
Szántatlan földön gaz szokott teremni.
Szorgalom – gazdagság; henyélés – szegénység.
Ép testben ép lélek.
Senkinek se repül a szájába a sült galamb.
Szegény úrnak galambdúc a mészárszéke.
Holló fészkén hattyút keres.
Sok lúd disznót győz.
Akármeddig neveled a libát, csak egy lúd lesz ebből.
Sok sas, sok dög.
Sas nem fogdos legyet.
Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka.
Csereg a szarka, vendég jön.
Ember tervez, Isten végez.
Amilyen az ember, olyan a munkája.
Addig hajlítsd a fát, míg fiatal.
Ki-ki söpörjön a maga háza előtt.
Más szemében a szálkát megleli, a magáéban a gerendát feledi.
Ne szólj szám, nem fáj fejem.
A legjobb útitárs a becsületesség.
Étel, ital, álom szükséges e három.
Ki korán kel aranyat lel.
Kellemetlen ott a kincs, hol egészség nincs.
Holló a hollónak nem vájja ki a szemét.
Végórája ütött a boldogságnak, ahol tanyát adnak a viszálykodásnak.
Ki-ki saját szerencséjének kovácsa.
A tudomány a szegénynek is palotát rak.
Amelyik tyúk sokat kárál, keveset tojik.
Több szem többet lát.
A jó pap holtig tanul.
Észt nem árulnak a vásáron.
Ne ítélj, hogy ne ítéltessél.
Okos embernek mindenhol van keletje.

Jeles mondások
Gróf Széchenyi István

Minden e nemzetnek olyan kormánya van aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek űlnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére kűldi. De, ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos hogy a nemzetben van a hiba.
Akit magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját nemzetének – nem derék ember.

Báró Eötvös József

Csak azt bírjuk, miről, ha kell, le tudunk mondani. Oly kincsnek, melyet nélkülözhetetlennek tartunk, nem urai, hanem szolgái vagyunk.
Mennél magasabban állunk, annál inkább érezzük a természetnek, s alkotójának nagyságát és saját nyomorúságunkat.
Egészen csak az szabad, ki magán egészen uralkodik.
Elélhetünk minden öröm, de minden remény nélkül.
Rögös minden pálya, mely fölfelé vezet. A gondviselés úgy rendelé, hogy valamint a föld, úgy az emberi lét magaslatait csak akadályok között, s hosszú fáradság után érhessük el.
Ha valaki sárral dob, nem viszonzom, mert le kellene hajolnom, s bemocskolnom magamat, ha ugyanazon fegyverhez nyúlnék.
Az égő csipkebokor csodája Magyarország. Mióta borítja a láng, s még megmaradt, s nem emésztődött fel; - Isten jelenléte.

Jeles napok

Június
Szent Iván hava
Nyárelő
"Júniusi derű: bőség, júniusi sár: szükség."
"Júniusi sár koldusbotot nyomhat a gazda kezébe."

Június 8. Medárd Népi jóslás: ha Medárd napkor esik, akkor negyven napig esik.
Június 10. Margit A retek-, a káposzta-, a len vetés ideje.Margit napi esőcseppek, negyven napig elperegnek.
Június 11. Barnabás Sok helyen szénakaszáló nap, de ekkor érdemes bizonyos gyógyfüveket is gyűjteni.
Június 13. Antal Páduai Szent Antal a szembetegeknek, a gyulladásban szenvedők oltalmazója. Baranyában e napon gyújtják ősi módon a gyógyító erejű „Szent Antal tüzét”.
Június 15. Vida A nyarat jelenti: a szántóföldi növények befejezték növekedésüket és az érés időszaka következik.
Június 24. János Virágos Szent János vagy Szent Iván a nyári napforduló ünnepe. Számtalan hiedelem, babonás szokás fűződik ehhez a naphoz. Szent Ivánkor már megszakad a búza töve, nemsokára elkezdődhet az aratás. Az őszi árpa és a retek vetőnapjaként is említik.János napi zivatar, negyven napig eltakar.
Június 29. Péter, Pál Az aratás kezdő napja. A halászok is e napot ünneplik, mert Szent Péter a védőszentjük. Ezen a napon van a legjobb íze az epernek, ezért ekkor tartják az eperszüretet.

Július
Szent Jakab hava
Nyárhó

Július 2. Sarlós Boldogasszony Asszonyoknak dologtíltó nap. Ilyenkor tartják az aratási vásárokat.
Július 5. Sarolta Ha esővel köszönt be, rossz lesz a dió és a mogyoró termés.
Július 13. Margit. Ha esőt, zivatart hoz, „mérges Margit”-nak nevezik. Ha ezen a napon jó idő van, akkor a hagyomány szerint elkezdődhet a szabadban való fűrdőzés.
Július 20. Illés Ősi kígyó és medveünnep, a pásztoroknak dologtíltó nap. Gonoszjáró napnak is számít, gyakran zivatart, jégesőt hoz.
Július 21. Dániel Ha Illés nem hoz esőt, Dánieltől várhatjuk.
Július 22. Mária, Magdolna Szépségvarázsló nap. Az e napon vágott leányhaj biztos sikert arat. Mária – Magdolna is zivatarhozó napnak számít.
Július 25. Jakab Ezen a napon áll meg a szőlő növekedése, és kezd édesedni. Ha Jakab napja derűs, jó gyümölcs termésre számíthatunk, de nincs kizárva a zivatar sem.
Július 26. Anna E napon szakad meg a világos kender töve.

Augusztus
Kisasszony hava
Nyárutó hó

Augusztus 4. Domonkos Ha Domonkos forró, kemény tél várható, ha viszont Domonkos napján esik, a tél szárazsággal telik.
Augusztus 6. Berta Az Úr színeváltozása, a szőlőknek tarkulása.
Augusztus 10. Lőrinc Lőrinc napján szép idő van, és a sok gyümölcs ép, Lórinc belekotor a sárgadinnyébe.
Augusztus 15. Nagyboldogasszony Derült idejével jó szőlő és gyümölcstermést jósol.
Augusztus 20. Szent István király ünnepe. Ezen a napon már az új búzából sütik a kenyeret.
Augusztus 24. Bertalan Sok helyen őszkezdő nap, féregirtást, takarítást, szellőztetést tartanak.

Szeptember
Szent Mihály hava
Őszelő hó

Szeptember 1. Egyed Ezen a napon |lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlő pásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekérrel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni Megkezdik a szőlőőrzés.. Egyed nap időjárásából az egész őszre következtetnek.
Szeptember 4. Rozália Rozália nevének viselőjét megoltalmazza minden bajtól, járványos betegségtől.
Szeptember 5. Lőrinc A lassan beköszöntő őszre utal, hogy ez a szabadban fürdés utolsó napja. A Lőrinces dinnye, körte már nem igazán ízes. Ezen a napon fordul az időjárás; ha szép idő van, hosszú lesz az ősz. Lőrinc napja után a fás növények megállnak a fejlődésükben.
Szeptember 8. Mária Kisasszony Ősi pogány ősz kezdő nap. ..Fecskehajtó Kisasszony” -
nak is nevezik, e naptól kezdve indulnak útnak a fecskék és a vándormadarak. Sok helyen a dióverés napja.
Szeptember 21. Máté Ha ezen a napon tiszta az idő, jó |esz a bortermés.
Szeptember 29. Mihály Őszi évnegyed kezdő nap. Ha ezen a napon még itt vannak a fecskék. újévig nem lesz nagy hideg. A Mihály napi égdörgés szép őszt, de kemény telet jelent.

Október
Mindszent hava
Őszhó

Október 2. Leodgár, Petra Lombhullató nap. Ha hullik a lomb, a jövő év jó lesz.
Október 4. Ferenc Ezen a héten a legjobb vetni.
Október 15. Teréz Ezt a napot tartják szüretkezdő napnak.
Október 16. Gál A halászat utolsó napja; ekkor közös halfogást tartanak a folyókon, tavakon.
Október 18. lukács A kórházak, fürdők védőszentje. A Mecsek alján a gesztenyeszüret natja.
Október 20. Vendel A pásztorok védőszentje. Sok helyen a pásztor ünnepet ezen a napon tartják.
Október 21. Orsolya A káposzta és kerti vetemények betakarításának a napja.
Október 23. János A megrövidült nappalt jelzi. Sok helyen ekkor gyújtanak először lámpát a szobában.
Október 26. Dömötőr Vendel mellett az őszi pásztorünnepek napja.
Október 28. Simon, Júdás Sokfelé télkezdő napnak tartják.
Október 31. Farkas A faültetésre az egyik legkedvezőbb nap.

November
Szent András hava
Őszutó

November 1. Mindszent Erre a napra a vetést, az őszi munkákat be kell fejezni. A természet nyugovóra tér. Ekkor emlékezünk meg halottainkról. Ha ezen a napon sok eső esik, utána sok hó lesz télen.
November 3. Hubert Hubertusz a vadászok védőszentje. A vadászok ünnepe.
November 11. Márton Ekkor vágják „Márton lúdját” és a lakomán megkóstolják az új bort.
„Márton-napkor ha a lúd jégen áll, Karácsonykor térdig sárban jár.”
November 19. Erzsébet Ha Erzsébet megrázza pendelyét, leesik az első hó.
November 25. Katalin Katalin a lányok védőszentje. Sok férj jóslás van ezen a napon. Ha Katalin kopog, akkor a karácsony locsog, ha viszont ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.
November 30. András A téli évnegyedkezdő mulatságok napja. András nap utáni vasárnap kezdődik advent.

December
Karácsony hava
Télelő hó

December 4. Borbála Bányászok, tüzérek és a várak védőszentje, a lányok pártfogója.
December 6. Miklós A Mikulás ekkor ajándékozza meg a gyerekeket. Hagyománya hazánkban nem régi keletű, német területről származik. (Szent Miklós ajándékot osztogatott a szegény gyerekeknek, bővebben itt olvashat róla )
December 7. Ambrus Ezen a napon a méhészek és a mézeskalácsosok ünneplik a védőszentjüket.
December 13. Luca A legszigorúbb dologtíltó nap a nőknek. Ekkor kezdik el készíteni a Luca-széket. Elterjedt szokás még a Luca napi búza hajtatás és a Luca kalendárium készítése.
December 24. Ádám, Éva Sok helyen böjtölnek Szenteste; ünnepi ételnek halat esznek. Ilyenkor állítják fel a karácsonyfát, melynek a szokása német földről került hozzánk.
December 25. Karácsony Eredetileg a téli napforduló ünnepe. A kereszténység ezen a napon ünnepli Jézus megszületését. Karácsonyi népszokás a betlehemezés.
December 26. István Egészség és természet varázslónap.
December 27. János A szőlősgazdák bort szentelnek ezen a napon. István és János híres névköszöntő nap.
December 28. Aprószentek Egészségvarázsló nap.
December 29. Tamás E napon országosan disznótorokat tartanak.
December 31. Szilveszter Óesztendő temetésének, az új esztendő köszöntésének éjszakája.Az év legvidámabb éjszakája; az első évezred végén élt Szilveszter pápa ünnepe.

Lassan itt az új év első hónapja, a január.

Január
Tél hó
Boldogasszony hava

Január 1. Újév Az évkezdet szerencsevarázsló és gonoszűző ünnep. Ha nincs fagy januárban, akkor azt meghozza azt március, április.
Január 6. Boldizsár Vízkereszt A karácsonyi ünnepek zárónapja, ekkor kezdődik a farsang. Ekkor bontják le a karácsonyfát.
Január 18. Piroska Ha ezen a napon fagyni fog, negyven napig hideg lesz.
Január 20. Fábián, Sebestyén A két vértanú ünnepe az első tavasz ébresztő nap.
Január 22. Vince Vince a szőlősgazdák védőszentje. Olvadás esetén jó bortermésre lehet számítani.
Január 25. Pál A kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra.

Február
Böjtelő hava
Télutó hó

Február 2. Gyertyaszentelő Ha ezen a napon jó idő van, hosszú télre számíthatunk. E napon az ébredő medve kijön a barlangjából, és meglátja a saját árnyékát; visszabújik a barlangjába, mert még hosszú lesz a tél.
Február 3. Balázs A diákok patrónusa. E napon tartották a Balázs-járást, amikor házról-házra toborozták a diákokat az iskolába.
Február 6. Dorottya Kedvelt nap a farsangi mulatság tartására.
Február 10. Skolasztika Az oltóágak szedésének a napja.
Február 11. Elek Kígyóűző nap, a havasi pásztorok tavaszkezdő napja.
Február 14. Bálint A tyúkültetés napja, ekkor kezdenek párosodni, fészket rakni a verebek.
Február 16. Julianna. „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja a fagyot”
Február 19. Zsuzsanna Elviszi a havat, elkezd zöldellni a fű, megszólalnak a pacsírták.
Február 24. Mátyás Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a jég uralmát. (Jégtörő Mátyás) Viszont ha jeget nem talál, akkor csinál.

Március
Böjtmás hava
Tavaszelő hó

Március 4. Kázmér A patkányűzés napja.
Március 12. Gergely. Gergely az iskolák pártfogója volt. Ezen a napon tartották a Gergely-járást. Ilyenkor a tanulók végig látogatták a falu házait, adományokat kérve a tanító és az iskolák számára.E napra rossz időt jósolnak, ha Gergely megrázza a szakállát; az havazást jelent.
Március 18. Sándor Az első igazán meleg hozó nap. „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget”.
Március 19. József. Ezen a napon ültetik a fokhagymát, a kaprot, krumplit. Sok helyen ekkor hajtják ki először a marhákat a legelőre, és ekkor engedik ki a méheket is.
Március 21. Benedek tavasz első napja, a napéj egyenlőség ideje.
Március 24. Gábor A káposztaültetés ideje.

Április
Szent György hava
Tavasz hó

Április 1.Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték.
Virágvasárnap. Húsvét előtti vasárnap. Az iskolás gyerekek ilyenkor barkát mennek gyűjetni, amit a templomban megszentelnek. A szentelt barkát gonoszűzőnek, betegséggyógyítónak tartják, elúzi a jégesőt, megóv a villámcsapástól. A virágvasárnapot követi a Nagyhét.
Nagypéntek. Jézus kereszthalálának ünnepén tartják a legszigorúbb böjtöt.
Nagyszombat. Este tartják Jézus feltámadásának ünnepét. Az esti harangszó a böjt befejeződését jelenti.
Húsvétvasárnap. A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Ezen a napon tartják a húsvéti határjárást.
Húsvéthétfő. Ilyenkor van a „locsolás” és a hímes tojás ajándékozás ideje. Ezek a régi népszokások a termékenység varázslására utalnak.
Fehérvasárnap. Húsvét utáni vasárnap a fiatal lányok „mátkát”, barátnőt választanak, vagy komatálat küldenek egymásnak.
Április 14. Tibor. Ha ilyenkor már zöld a vetés, akkor jó lesz a termés.
Április 24. György. Ősi pásztor ünnep; az állatok első kihajtásának napja.
Április 25. Márk. A kukoricavetés és a búzaszentelés napja. Ha ezen a napon pacsirta, fürj vagy béka szól a búzából, az jó termést ígér.

Május
Pünkösd hava
Tavaszutó hó

Május 1. Ősi tavaszünnep, a majálisok napja. Sok helyen a megelőző estét a legények az erdőben tőltik, s hajnalban hazajőve feldíszített májusfát állítanak kedvesük udvarába.
Május 4. Flórián Flórián a tűzoltók, a kéményseprők, a kovácsok és a serfőzők patrónusa.
Május 6. János „Babevő János napjának is nevezik, ekkor vetik a hüvelyeseket, a bíbot, a borsót, a lencsét.
Május 12. Pongrác
Május 13. Szervác
Május 14. Bonivác Pongrác, Szervác, Bonifác fagyosszentek. A fagyosszentek napjai az idő átmeneti lehűlését jelzik. E napokon nem vetnek, nem palántáznak
Május 15. Zsófia Erre a napra esőt jósolnak.
Május 16. János Nepomoki, vagy népiesen „neszepuszi” János a vízenjárók patrónusa. Hajósok, halászok, vízimolnárok ezen a napon tűzijátékos felvonulást tartanak.
Május 25. Orbán Ekkor kezdenek a méhek rajzani, ezért a méhek „Orbán bogarai”. Donát mellett a vincellérek, szőlősgazdák védőszentje, szobra gyakran megtalálható a szőlőhegyeken. Ha Orbán jó időt hoz, akkor a szobrot felvirágozzá, ha rosszat besarazzák. Sok helyen az utolsó fagyosszentnek tartják. Ha „kiseprűzik” Orbánt, nem lesz már hideg.
Pünkösd. Neve arra utal, hogy húsvét után ötven nappal következik. A nyárkezdet ünnepén a külöféle versenyek, sportjátékok győztesét rövid ideig uralkodó „pünkösdi király”-nak választják.
A kislányok ezen a napon tartják a pünkösdikirálynő-járást, a pünkösdölést. A legkisebb leányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal díszítve királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullajtva házról-házra járnak köszönteni.

Repűlnek a hónapok... Vége közeledik a tavaszi napoknak...

Így a nyári hónapok jönnek majd...

Itt a nyár..